Japánhoz 6852 sziget tartozik. Legjelentősebb szigetei: Hokkaidó, Honsúm Sikoku és Kjúsú.
Az ország 75% erdő, vagy hegyes terület. Az éghajlat nagyrészt mérsékelt. Északról délre még is változó.
Hokkaidó – a legészakibb. Jellemzői a hosszú, hideg telek és hűvös nyarak. A csapadék nem gyakori, de a szigetet télen gyakran sújtják hóviharok.
Japán-tenger – Honsú nyugati partvidékén az északnyugati szél telenként jelentős havazást okoz. Nyáron ez a terület hűvösebb, mint a Csendes-óceán partja, de a föhn jelenség miatt gyakran igen magas hőmérsékletek alakulnak ki.
Közép-Japán – Tipikus kontinentális éghajlat jellemzi, a telek és nyarak, valamint a nappalok és éjszakák közti nagy hőmérsékleti különbségekkel. A csapadékmennyiség aránylag kicsi.
Szeto-beltenger – A Csúgoku és Sikoku régiók hegyei pajzsként védik ezt a területet a szelektől, ami ennek a régiónak kellemes időjárást biztosít egész évben.
Csendes-óceán – A keleti part télen hideg, gyakori a hóesés, a nyár viszont meleg a délkeleti monszunszél miatt.
Délnyugati-szigetek – Éghajlatuk szubtrópusi, meleg telekkel és forró nyarakkal. A csapadék nagyon gyakori, főleg az esős évszakokban. A tájfunok időszakosak.
A fő esős évszak május elején kezdődik Okinava szigetein. Az ezért felelős mérsékelt égövi ciklon az év során észak felé halad, és Hokkaidón tűnik el végleg, általában július végén. Honsú nagy részén az esős évszak június közepén kezdődik el és körülbelül hat-hétig tart. Nyár végén és ősz elején a tájfunok gyakran hoznak nagy mennyiségű csapadékot.
Ipari és lakossági használatra a meredek lejtők, a földrengések, a szélsőséges időjárás, a gyenge talaj és az esőzések által okozott földcsuszamlások miatt. Ez azt okozta, hogy a lakható területeken a népsűrűség az egekig szökött, főleg a partvidéki területeken. Japán a harmincadik legsűrűbben lakott ország a világon.
A felkelő nap országa a pacifikus hegységrendszer szeizmikusan aktív területén fekszik, három tektonikus lemez találkozásánál. Emiatt gyakoriak a földrengések, vulkanikus tevékenység észlelhető. A századok folyamán több, kisebb-nagyobb földrengés pusztított az országban, melyek gyakran okoztak gyilkos szökőárakat (1995-ben a Nagy Hansin földrengés több mint 6400 embert ölt meg).
Japán erdői kilenc ökorégiót alkotnak, amelyek tükrözik a szigetek éghajlatát és domborzatát. Délről észak felé utazva Rjúkjú- és Bonin-szigetek nedves trópusi és szubtrópusi erdeivel találkozunk először. A fő szigetek mérsékelt éghajlatú területein mérsékelt égövi lombhullató- és vegyes erdőket láthatunk, a hideg északi régióban pedig fenyveseket.
Az ötvenes és hatvanas évek gyors iparosítása közben elhanyagolták a környezet védelmét. Azóta viszont nagy erőfeszítéseket tesznek az élhető környezet fenntartásáért. Sikereket is értek el. Jelenleg legfontosabbnak a következőket tartják: a városi légszennyezés csökkentése, a szennyvíz-kezelés, a vizek túlságos feldúsulása tápanyagokkal („algásodás”), a vegyszerek kezelése.
Japán élenjáró ország az új, környezetbarát technológiák fejlesztésében. Ezeknek mára a gazdasági jelentősége is nagy, exportálható árut jelentenek.
Nemzeti parkjai:
Hokkaido
Rishiri-Rebun-Sarobetsu Nemzeti Park
Shiretoko Nemzeti Park
Daisetsuzan Nemzeti Park
Akan Nemzeti Park
Kushiro Shitsugen Nemzeti Park
Shikotsu-Toya Nemzeti Park
Tohoku
Towada-Hachimantai Nemzeti Park
Rikuchu Kaigan Nemzeti Park
Bandai-Asahi Nemzeti Park
Kantō
Nikkō Nemzeti Park
Oze Nemzeti Park
Chichibu Tamakai Nemzeti Park
Joshinetsu Kogen Nemzeti Park
Ogasawara Nemzeti Park
Fuji-Hakone-Izu Nemzeti Park
Chūbu
Chūbu-Sangaku Nemzeti Park
Hakusan Nemzeti Park
Minami Alps Nemzeti Park
Kansai
Ise-Shima Nemzeti Park
Yoshino-Kumano Nemzeti Park
Chūgoku & Shikoku
San-in Coast Nemzeti Park
Daisen-Oki Nemzeti Park
Setonaikai Nemzeti Park
Ashizuri-Uwakai Nemzeti Park
Kyūshū
Saikai Nemzeti Park
Unzen-Amakusa Nemzeti Park
Aso Nemzeti Park
Kirishima-Yaku Nemzeti Park
Okinawa
Iriomote Nemzeti Park
Forrás: wikipedia
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
