Az őskorban i.e. 30 000 körül telepedtek le a japán szigetvilágba feltehetőleg. Később vadászó-gyűjtögető életmód érvényesült. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak az emberek.
Jajoi-korszakban, ami i. e. 3. század környékén volt, Japánban termesztették először a rizset. Ebben a korban a mezőgazdaság sokat fejlődött. Első írásos emlék a japánokról a kínai könyvben a Han-ban szerepel.
Nara-kor a 8. században a kormányzás megszilárdulását okozta. Központja Heidzsókjó volt. Ekkor jelentek meg az első írott alkotások, ezek pedig a Japán születésének legendáit írta.
Császárság volt az uralkodó, ám a feudális korszakban harcos uralkodók szamuráj réteg alakult ki.
Minamoto no Joritomot 1185-ben sógunná nevezték ki, miután legyőzte a Taira klánt. Halála után Hódzsó klán tagjai lettek a sógunok régensei.
13. században Japánt többször mongolok támadták meg. Ez teljesen idegen harcmodor volt számukra. A mongolok majdnem leverték a japánokat, de pusztító viharok miatt ez nem sikerülhetett. A japánok isten szelének vagy is kamikadzénak nevezték.
Miután a császárok váltogatták egymást 1467-ben polgárháború tört ki. Itt kezdődött a Szengoku-korszak.
A 16. században indult meg a kereskedelem Japán és nyugat között. Oba Nobunaga a század második felében daimjó területeket hódított meg. 1582-ben pedig egy merénylet áldozata lett. Tojotomi Hidejosi volt az, aki sikeresen egyesítette Japánt.
Tokugawa Lejaszu lett az ország ura és sógunná nevezte ki magát, miután legyőzte az ellenséges klánokat. Innentől számítjuk Tokugava-sógunátus korát.
Hatalmas befolyása volt.
Elkezdték korlátozni a kereskedelmet, misszionárusokat - egyéb keresztényeket - végeztek ki. A belföldi kereskedelem pedig virágzott. Szentélyeket, kastélyokat, erődöket építetek. A kulturális élet is virágozni kezdett. Irodalom, filozófia terjedt.
18. században még is megtorpantotta ezt a magas adó, a természeti katasztrófák.
1854-ben nyitotta meg kapuit a világ előtt Japán, amikor is Matthew C. Perry vezetésével amerikai hajók érkeztek ide. A sógun lemondott a gazdasági és politikai válság miatt. Polgárháborúba torkollott és a sógunátus végérvényesen megbukott.
Meidzsi császár reformjai, állította vissza az uralkodói ház hatalmát és tekintélyét.
Így minden helyre állt. Ezek után kezdte el japán a csatározásait. Elsőnek kinai-japán, majd orosz-japán győzelmek követték. Japánhoz csatolták Tajvant, Koreát és Szahalin déli részét.
Az első világháborúban Japán a győztes antant oldalán állt. Így a háború után tovább növelhette területét, és persze befolyását is.
1936-ban a hitleri náci Németország és Japán antikomintern paktumot írta alá. Később a tengelyhatalmakhoz csatlakozott.
1937-ben Japán Kína újabb részét foglalta el.
1941. december 7 –én megtámadták a japánok a Pearl Harbori-i haditengerészeti támaszpontot. Japán hadat üzent az Egyesült Államoknak, majd Nagy-Britanniának is. Így az Egyesült Államok is belépet a világháborúba.
1945-ben az Egyesült Államok Japánt bombázta pontosabban Hirosimát és Nagaszakit, majd a Szovjetunió megtámadta Japánt, ezért augusztus 15-én az ország kapitulált.
Don't (c)opy!
Yuki
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
